Egyre több ember szereti megmondani a véleményét. Ezzel még alapjaiban nem is lenne gond, hiszen a kommunikáció lényege, hogy szavakba öntjük az érzéseinket, a mindennapi világhoz fűződő viszonyunkat. Viszont ami az utóbbi időben zajlik, az egyre aggályosabb. Elözönlötték az internetet az önjelölt Puzsér-féle megmondó emberek, akik nagyon meg akarják mondani a magukét, és habzó szájjal, vérre menő vitákat képesek folytatni bármilyen ártatlan témájú cikk alatt is! A lényeg, hogy jól lealázzanak mindenkit. Fikázzák a cikket, a többi kommentelőt, az aktuális kormányt, az ellenzéket, bárkit aki épp a szájukra akad. Ha érvekkel nem megy akkor sértegetéssel, gyerekes, a másik nevére esetleg profilképére utaló megjegyzésekkel, de ha az sem megy akkor jön a végső fegyver: a nyelvtanár szindróma! Belekötni a helyesírásba! Hogy ez miért probléma? Az emberek a valós társadalmi, politikai, vagy egzisztenciális problémájukat elharapják, és ahelyett hogy azokat oldanák meg, vagy akár csak kísérletet is tennének a valós okok felderítésére, kreált problémákkal vívnak szélmalom (vagy szánalom?) harcot, és azt hiszik ha egy másiknak aki nem vele ért egyet beolvasnak, akkor attól boldogabbak lesznek! Pedig nem. Sajnos ki kell ábrándítsam a kicsi troll növendékeket, de a troll bendő feneketlen! Etetheti bármennyi haraggal, bármennyi kicsinyes bosszúval, soha nem fog betelni vele! Egyre csak nő és nő, egészen addig amíg már a személy fölé nem kerekedik, és akkor már nincs visszaút a teljes tébolyulásból! Sajnos a kommunizmusban úgy szocializálódtunk, hogy „Egy a jelszó, egy az út!”, és „Aki nincs velünk, az ellenünk!”. Az még inkább baj, hogy ezek a jelszavak a mai napig visszaköszönnek akár a legfelsőbb felelős személyektől is, és nem vesszük észre, hogy ennek semmi, de semmi köze a demokráciához! A demokráciában a másik véleménye ugyan olyan fontos, mint a miénk. Attól hogy ő mást mond, még nem lesz kevesebb, nem lesz hazaáruló, nem lesz ellenség, nem lesz Ők! Mert egy demokráciában bármennyi vélemény is van, az akkor is egy egészet tesz ki, ahol nincsen másik oldal, ahol nincs mi vagy ők. Mindössze annyi a lényeg (de ez elég fontos!), hogy a másik véleménye vagy cselekedete ne sértse a többiekét. Ez egy álom lenne? Remélem nem. Remélem vannak még olyan értelmesen gondolkodók, akik látják majd hogy erre van szükség, erre van igény. Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan, a Mónika show-n szocializálódott egyének akiknek kifejezetten élmény az a trollháború ami jelenleg folyik, és amikor az egyik VV lakos befelel a másik „nagy celebnek”, akkor kielégült arccal dörzsölik össze a tenyerüket, de azért hiába szeretné ezt a vonalat hangsúlyozni a média, a többség nem ilyen! Persze torz tükörben felnagyíthatóak a dolgok, de ha az ember kicsit más szemszögből nézi, azonnal kiderül a turpisság! Csak ehhez kell az a hajlandóság is, hogy az ember akarjon más szemszögből is nézni! Ezért azt javaslom mindenkinek, hogy mielőtt vadul elkezd másokat ostromolni a saját véleményével és átalakulna trollá, győződjön meg róla, hogy valóban az ő véleménye annyira sziklaszilárd-e, valamint hogy ez a vélemény ér-e annyit, hogy emiatt másokat trollként pocskondiázzon, vagy esetleg lenne éppen valami fontosabb, valóban őt érintő dolog is az életében, amivel foglalkozhatna! Aki nem ért egyet velem, az nyugodtan trollkodhat egy kicsit... :P Vagy, akár értelmes párbeszédbe is kezdhetünk, hátha kisül belőle valami! ;)