Bud Spencer emlékére

Reggel mikor meghallottam a rádióban, elkezdtem keresgélni a neten. Reméltem, hogy ez megint csak valami idióta facebook álhír, de nem. Ezúttal igaz volt. Bud Spencer, született Carlo Pedersoli 2016. június 27-én, hétfőn elhunyt. Gyerekkorom egyik szuperhőse ment el. Nem múlhatott el nyári szünet úgy, hogy legalább három filmjét ne néztük volna meg. És nem azért mert nem volt más. Az ember szívesen nézte meg újra és újra a kalandjait. Ezen kívül szüleink is nyugodt szívvel ültettek le egy-egy Bud Spencer film elé hiszen jól tudták, hogy még ha röpködnek is a pofonok, nem kell attól félniük, hogy a gyerek vért, vagy erőszakot fog látni. A lényege épp az volt, hogy az erőszakot kifigurázta, majd a végén móresre tanította a gonosztevőket, akár a bábszínházban az ördög fejét palacsintasütővel elpüfölő Vitéz László. Általában a morcos, de vajszívű nagytestvér szerepét játszotta akit nehéz volt kihozni a sodrából, de ha sikerült akkor átalakult buldózerré! Lehetett akár cowboy, kalóz, pap, kamionsofőr, sheriff, vagy épp banános Joe, mindig remek szórakozást nyújtott. Hálás vagyok, hogy a filmjein nőhettem fel, melyek stresszmentes szórakozást nyújtottak ki tudja hányszor. Annyival szeretnék búcsúzni mindenki Piedone felügyelőjétől:
Mi köszönjük!

Nyugodjon békében.