Főoldal » Cikkek » Műveim » Versek

Ne etesd a szörnyet!

Ne etesd a szörnyet!

Nem, nem az őszi füst volt az,
Mi a népet fojtogatta...
Egy démon, egy nagy szörnyeteg
Őket régtől sanyargatta.
Lassan, apránként ette meg
Mind azt, amit csak meg tudott.
Tiport az emberek nyakán,
Közben rengeteg vért ivott.

Sokan sürögték körül őt,
Volt ki bálványként szerette,
Zsebéből javak száza hullt,
Sok féreg ezért követte.
Egy titkos fegyvere is volt,
Egy álszent és hazug eszme,
Híveinek így könnyedén
Az eszüket el is vette.

Még a népnek egy részét is
Trükkel, csellel elhitette.
Néhány olyan jól sikerült,
Hogy még maga is bevette.
Így trónolt hosszú ideig
Ez a förtelmes szörnyeteg.
De felismerték a népek,
Hogy így itt minden tönkremegy.

Tenniük kellett valamit,
Ezt egyre többen elmondták,
Míg egy napon, sok kín után
A nehéz döntést meghozták:
Szembe kell nézni a szörnnyel,
Mást itt mi már nem tehetünk.
Akkor is ezt kell majd tennünk,
Ha az ára az életünk!

A kis sereg, mint egy patak
Tétovázva, lassan lódult,
De mire elért céljához,
Már vad, bősz folyamként zúdult.
Sodorva mindent, mindenkit.
A szörny felébredt álmából.
Nem tudta hirtelen mi van,
Nem értett a nagy lármából.

Mire lassan felocsúdott,
Csúnyán állt már a serege,
Őt is megtépték rendesen,
Igaz szótól fájt a feje!
Szűkölve szólt gazdájához,
Ki rögvest segített rajta.
Küldte is vas katonáit,
Orvosságként a nagy bajra.

Nekik is nehéz dolguk volt
Az áradat ellen menni,
Sokáig nem tudtak nagyon
A tömegben így kárt tenni.
A népnek is akadt volna
Hangos, szabad segítsége,
De aztán ők nem jöttek el,
Ezért így rossz lett a vége.

Így hát csak győzött a gonosz,
Vagy legalábbis ezt mondták.
De inkább a józan ész nyert,
Ezt ők is nagyon jól tudták.
Rájött a buta szörnyeteg,
Jobb, ha végre megtanulja:
Kinek mindenét elveszi,
Nincs már veszteni valója!

Közben történt még valami,
Mi ennél sokkal fontosabb!
Vagy a lényeg kifejezés
Itt talán sokkal pontosabb.
Az, hogy a szabadság magját
Hőseink ültették nekünk,
Hogy ami velük megtörtént,
Ne történhessen meg velünk!

Mert a veszély ma sem múlt el,
És a szörny ott ólálkodik.
Ha nem állsz ki úgy mint ők ott,
Mindig újra próbálkozik.
Ez Ötvenhat öröksége!
Kiállni, nem hagyni magad!
Ha ezt mindenki megteszi,
A szörnyeteg éhen marad!

Kategória: Versek | Hozzáadta:: buster (2016-10-23)
Megtekintések száma: 637 | Címkék (kulcsszavak): Ne etesd a szörnyet!, 1956-os forradalom, 1956. október 23., 1956 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Ha szeretnél hozzászólni a témához, kérlek regisztrálj. Nem kerül semmibe, és csak pár perc az egész!
[ Regisztráció | Belépés ]