Szomorú, hogy bár a világban számtalan forradalom volt már az elnyomók ellen, mégis újra meg újra megtörténik. Mindig akad egy-egy "kedves vezető", aki úgy érzi hogy joga van elnyomni és kizsákmányolni a népét, és elvenni a szabadságukat... Ez történt 1956-ban is, amikor az egyszerű közemberek megmutatták, hogy nincs senki akinek erre joga lenne! Felvették a harcot, és lesöpörték az élősködőket a testükről! Sokan azt mondják, hogy nekünk csak bukott forradalmaink vannak, minek akkor ünnepelni? Nem, ez baromság! Az 56-os forradalom egy győztes forradalom volt! Az emberek elérték a céljukat. Véres harcok árán kivivták a szabadságukat és az ország függetlenségét. Igaz, hogy később orosz segitséggel (és a nyugat hallgatólagos beleegyezésével) mégis leverték, de ennek ellenére az eredmény nem maradt el: utána az orosz hatalmak engedtek a szoritásból, és soha többé nem mertek akkora mértékű elnyomást alkalmazni mint azelőtt. Nem véletlen hivták az országot utána a legvidámabb barakknak!

Ezzel kapcsolatos versem már elérhető az eddig megjelent műveim menüpontban, A pesti utcák vérrel irt tanusága cimen.