Nagy kő esett ma le a szívemről! Ez jó, a gond csak az, hogy a lábamra esett... sajog is rendesen, még egy darabig fog is. Most aztán tényleg gondolkozhatok tovább a regényemen (lásd két előző bejegyzésem). De most itt a hétvége, egy kicsit pihenni kell, meg lazulni. Előbbin meg ráérek még gondolkodni (bár annyira nem), most félre kell tennem a témát. Tegnapi versajánlatom magamra is vonatkozik, Még nyár van! Csak azért is! Harminc kiló gyönyörű almát kell felvágnom és összezúznom cefrének, inkább neki is látok. :) Jajj, de finom kis nedű lesz abból! Jó hétvégét mindenkinek!